mint amikor kilazult térkőre lépsz; egyszerre süpped meg és emelkedik fel, hogy végül kétségbeesetten vissza akarjon loccsanni a középszerű kis mocsarába. mert ott már állampolgár.
de ki a fészekből, rá a hátizsákot, hogy szevasz, if you don't know where you're going, any road will take you there, és várni, hogy elindul, nézni a szívmelengető bizonytalanságot a toporgásban, az kudarc. arra van szánva, el van ítélve, nincs belekalkulálva, hogy akkor most melyik jelenet, melyik forgatókönyv hiányában.