Terpentint eszik, és prozac-kal tépi fel az elme fekete tündérfüggönyét, -madártávlatból ölel; ezek zárjegy nélküli álmok, és izotópok rágják a homlokát, hogy beleláss a vágyaiba a koponya börtönrácsain át, mert ott állólámpák fény-fércelik kvázi-közellé a köztünk kóborló időeltolódást, sakktábla van a lelkünk helyén, a fehér királynő megerőszakolja a feketét, látod, ott, az ő fejében a hórihorgas magányok is pepiták.
ez nem a kibaszott hatvanas évek, szivi.