és vagyok én, teljes leszbikus valómban, ön(ki)elégülve önnön magam felülmúlhatatlan látványától; bárgyú ötpercek a tükör előtt, amikor felülemelkedik a zember, a hitványságán, és szereti önmagában azt, aki ő önmagán kívül is ő maga, minden kéretlen, veleszületett genetikai idomtalanságával, esetlenségével és csupaszságával; ez az a grandiózus pillanat, a váratlan ráeszmélés, hogy tulajdonképpen dugnál magaddal, ha most szembe jönnél veled.
A bejegyzés trackback címe:
https://szilankosch.blog.hu/api/trackback/id/tr288035568
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.