ugyanazokat a köröket rójuk, más-más istenek háta mögött. villog a motorhiba. ez a reggel a kedvenc évszakom, sátántangó a konyhában, kimerevített kép vagyok, két kiló krumpli csírázik egy zsákban, rohadó barna lében, mint az ember; a romlás kiférgesedett lápvidéke ez is. meg a wok felpúposodott…