eloltjuk a jelzőtüzeket.
ösztönösen tudják, hogy amikor kihunynak a fények, előmerészkedhetnek a vérrögök alól, és csak a sercegést hallod, ahogy ezer ízelt láb rohan az artériákban a szív felé.
talán a szélnek lesz igaza, még tíz mérföld kutyaévekben, ami ennyire távol van, az már nem is tűnik…
