Creative Commons Licenc

bohóckópiák/2.

2013. augusztus 26.

...csak azt már egy másik csapodár cézár ordította át a zsugorfóliázott embereken, úgyhogy koppintottunk valahonnan kommersz úristeneket, és petricsészéből nyalogattuk ki utánuk az ambróziát, meg némi fals, de hízelgően-aromás hangsúlyt, amit elcsíptünk a sötétben, fluoreszkáló lombik-testeken tivornyázó szájakból kiszakadni, (mint egy fetisiszta gyönyörtől habzó, torz sóhaját), hogy ormótlan érzelmek csupasz mellkasába zúzott titkok kiábrándult fegyőre legyek, bezárva a külvilágodba, és nézzelek, nézzem a szerelmes imposztor alázatos misztériumjátékát, és ne hányjam tarkón magam mikor majd tapsolni kéne, csak öklendezzek félszegen, és majd a szemhatárok külterületén megsemmisülni-akarva szégyelljem beléd magamat, vagy belém magadat, pont úgy, ahogy csak a gyávák tudják ölelni egymást, meg a vegyjelek.

A bejegyzés trackback címe:

https://szilankosch.blog.hu/api/trackback/id/tr495476948

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.