Creative Commons Licenc

tárogató.

2012. október 07.

És ha csak úgy, kajánul vigyorogva, álszent módon széttárnánk a kezeinket, és azt mondanánk, (olvastam ma valahol), 'egy pinányi színpad', ahol a nyelvünk a balerina, aztán azokat az imént széttártakat pironkodva a szánk elé kapnánk, mondván, gondolati szinten is milyen mocskosak vagyunk, és hirtelen úrrá lenne rajtunk valamiféle hangos belső kényszeredettség, valami harsogó inger a csendben maradásra, és csak aztán zihálnánk tovább...hogy csak semmi erotika.

A bejegyzés trackback címe:

https://szilankosch.blog.hu/api/trackback/id/tr455436801

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.