Creative Commons Licenc

point of no return.

2012. szeptember 14.

..ajkaidról megfakult festéket perget, kisóhajtozott, kusza rajzok, és megivott szégyenek önkívületének hordaléka, akrillal telített üvegporcaid áttetsző körfolyosóin bolyongok, képzeletben halálzord csókjaidtól bizseregve; míg a szemeidben tövig égnek a lampionok, és a pillanat fel nem szippantja köztünk a disztanciát...

-nem gondolok rá, hogy rád gondolok-

A bejegyzés trackback címe:

https://szilankosch.blog.hu/api/trackback/id/tr445436782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.