Creative Commons Licenc

freak out.

2012. március 22.

Tudod, az a zsigeri érzés, ami szögesdróttal kacskaringósra nyaldossa az idegpályáidat, és míg egyre kevesebb sikerrel próbálod megakadályozni az agyadban beálló magfúziót, kétszáz kilométer per órás sebességgel ereszti szélnek a gondolatot, hogy most, na most felkapod a mosogatóban morzsa-tobzódó műanyagtálcát, és agyonvered vele a szomszédot, mert csak és kizárólag üvöltve képes 'gyerek-nevelni', a nap silány 24 órájából 32-ben, azt is a dolog lehető legprimitívebb értelmében. Aztán mondjuk belefejelsz az asztalon csillogva sorjázó varrótűkbe, akupunktúrás-kezelés gyanánt megcélozva a kellő arcidegeket, hogy bugyuta mosolyra görbülj, megindítva a szájszéli örömnyál-főcsapokat, ököllel szálkásra csapkodva a padlót egy magne b6 reklám mámorából ocsúdva némi fellengzős, ocsmányul félregombolt-ingbe csavart öntudatra.
Kicsit olyan ez, mint mozgó célpontnak lenni egy maroknyi, lapáttal hadonászó, öngyújtógázt szívott kiscsoportos óvodás közt a játszótéren, homokozóvödörrel a fejeden.

A bejegyzés trackback címe:

https://szilankosch.blog.hu/api/trackback/id/tr365436747

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.